Az Adria élővilágát a búvárkodásnál kényelmesebb módon is meg lehet ismerni, például egy üveg Karlovackoval a móló végén ücsörögve. Igaz, csak a kisebb fajokat kaphatjuk így el, igazán nagy fogásért már beljebb kell merészkednünk. De így is érdekes, a sok színes és szép (vagy kevésbé szép) halfaj nézegetése kellemes időtöltés. Felejthetetlen élmény egy napfelkelte vagy naplemente egyedül, csak mi és a víz vagyunk…de ezt nem is kell magyaráznom annak, aki szeret horgászni.

Az Adria sótartalma elég nagy, ezért kevesebb halfaj lakja, mint általában a többi tengert. Az utóbbi évek „áldásos” környezeti változásai miatt hőmérséklete megemelkedett, ezért trópusi hal- és rákfajok szivárogtak a déli vizekből az Adria területeire. Harmincegy féle új lakóról tudnak, köztük van egy olyan rákfajta is, ami eddig csak a Mexikói-öbölben élt, egy algafaj pedig egyenesen az Indiai-óceánból érkezett.

A horgászat több módját is választhatjuk, maradhatunk a parton, vagy felkéreckedhetünk egy halászhajóra is. Napi- vagy hetijegy beszerzése mindenképpen ajánlott, ezek a városok önkormányzatánál, turisztikai központokban, vagy a horvát Mezőgazdasági és Vízügyi Minisztérium kirendeltségeiben kaphatók. (A büntetés a gyorshajtáshoz hasonlóan elég borsos.) Az egynapos jegyet 60 kunáért válthatjuk ki, az egyhetes jegy pedig körülbelül 500 kunáért kerülhet a zsebünkbe. Kiváltásához személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél szükséges. Az engedély érvényes szabadidős horgászatra, tonhal halászatra, szigonyos halászatra, vontatott zsinóros és orsós horgászatra is. A nemzeti parkok területére természetesen nem vonatkozik az engedély.

A fent említett módszerekhez elengedhetetlen néhány szabály betartása. Minden eszközből legfeljebb két darab használható, darabonként három horog még megengedett. Méret- és súlykorlátozás is van, általában csak a 70cm feletti halak tarthatók meg, naponta maximum 5 kilónyi. A korlátozás alá esik például a kardhal (min. 120cm), a marlin (min. 120cm), az angolna (min. 30cm), az osztriga (min. 6cm), a fésűkagyló (min. 9cm), vagy a tengeri pók (min. 10cm) is. Mérőszalagot persze nem kell vinni, de nagyjából meg kell felelniük a szabályos méreteknek.

A veszély, hogy ennyi fogás összejön, nem fenyeget minket, ha egy mólón próbáljuk ki halfogó tudományunkat. A strandok melletti boltocskákban a sok gumimatrac és labda közt találhatunk hungarocellre feltekert damilt szerelékkel, keressünk pár csigát, törjük fel, horogra velük és várjunk. Féltenyérnyi, színes halacskák jönnek majd, amik a móló oldalára telepedett tengeri növények közt éldegélnek. Csaliként megfelel a kenyér is, vagy aki elég bátor, feltörhet egy-két tengeri sünt vagy rákocskát. A már önmagában is nagy élmény ízlés szerint fokozható a már említett Karlovackoval vagy egyéb módszerekkel.

Jó szórakozást!