Azt mondják, minden országnak megvannak a saját ételei, specialitásai. Ezt elég nehéz elhinni, elég csak arra gondolnunk, hogy hány szomszédja lehet egy országnak, hány néppel találkozott, élt együtt történelme folyamán. Népek keveredtek, elmosódtak egyes szokások, vagy akár a konyhaművészet határai. Így a horvátországi konyháról sem mondhatjuk azt, hogy saját ötletekkel, alapanyagokkal van tele. A tengeri kereskedelem, a hódítások, a környező országokkal való kapcsolat megtette hatását, szerb, görög, olasz, török, de még magyar elemekkel is gazdagodott a horvát konyha, szerencsére. Ezek az országok külön-külön is nagyszerűek az ételek készítésében, hát még ha keverednek. Bár az üdülővárosokban természetesen megtalálható a szokásos pizza-hamburger-hotdog kombó, nem csak ezekkel lakhatunk jól olcsón.

Amikor nyolcéves koromban először jártam Horvátországban, hanyatthomlok menekültem az út szélén egészben sülő birkák látványától (a szeme is benne volt még, fúj), mostanra el sem tudnám képzelni ezt az országot enélkül. Sörrel locsolták, egyszerre két-három is sült egymás fölött, így egymást ízesítették. Ez a birkasült is lenyomata a környező országokkal való kapcsolatnak, a görög, török hatásoknak. A birkához hasonlóan a marhát is nagyon szeretik, így azoknak is van választási lehetősége, akik nem szívesen kóstolják a tenger gyümölcseit. A húsokat nem csak roston süthetik, készíthetnek belőle cevapcicit, vagy kebab-szerűségeket. Ha forró sült húsra nem vágyunk, kóstoljuk meg a szinte átlátszóan vékonyra szeletelt, szélben szárított sonkát, vörösborral, friss, vagy savanyított zöldségekkel, friss kenyérrel. De kérhetjük ajvárral, ami sült paprikából, paradicsomból, padlizsánból készülő püré. Kedvelt köret a gyuvecs is, ami leginkább a mi rizses lecsónkra hasonlít.

Akik inkább a halakat, kagylókat, rákokat kedvelik, számos elkészítési mód közül választhatnak. Az egyszerűséget kedvelőknek ott a girice, ami egy nagy tál apró hal bő olajban kisütve, remek csipegetni való, finom ropogós. Akik többre vágynak, kóstolják meg a különböző vegyestálakat, amiken halak, rákok, kagylók vegyesen kapnak helyet. Jellegzetes még a roston sült tintahal, amit fokhagymás- petrezselymes olajjal locsolnak meg és sültkrumplival tálalnak. Ez a fűszeres olaj is elterjedt, megtaláljuk a kisvendéglők asztalain a só és a bors mellett, remekül passzol mindenféle halféléhez. Néhány helyen különlegesebb tengeri ételeket, például cápát, vagy osztrigát is ehetünk. Ezeket érdemes ott fogyasztani, ahol fogják őket, mert ezeken a helyeken olcsóbban kínálják a különlegességeket, mint máshol. Aki igazán halfanatikus, látogasson el egy szép halpiacra, hiszen látványnak sem utolsó a sok, különleges halfaj.

A sütemények közül legnépszerűbb a rétes-szerű burek, ez lehet sós vagy édes töltelékkel töltve. Ez általában igaz a többi horvát süteményre is, ugyanazt megkóstolhatjuk sós és édes változatban is. Jellemző rájuk az is, hogy akár főételként, önmagukban megállják a helyüket, hiszen kelt tésztából, gazdag hozzávalókkal készülnek, mint például a jellegzetes horvát juhsajt vagy fűszeres hús. Ha például kirándulni megyünk, egy pékség gazdag kínálatából egész napra felszerelkezhetünk.

Ha jóllaktunk, levezetésként kóstoljuk meg a horvát borokat, röviditalokat. Nagyon finomak és az ételekkel ellentétben tényleg tisztán horvát eredetűek (például a Maraschino vagy a Travarica). Érdemes végigkóstolni a horvát borvidékek terméseit, egészen különleges ízekkel találkozhatunk az éghajlatnak és tengeri levegőnek köszönhetően.

Ez a felsorolás egyáltalán nem teljes, mégis látszik, mennyire gazdag a horvát konyha. Gyönyörű vidékek, kristálytiszta tenger, finom ételek és italok, nem is kell több egy kellemes és emlékezetes nyaraláshoz.