Horvátország: Wikipédia

Szeretettel köszöntelek a Horvátország Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2849 fő
  • Képek - 2550 db
  • Videók - 750 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 620 db

Üdvözlettel,

Horvátország Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Horvátország Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2849 fő
  • Képek - 2550 db
  • Videók - 750 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 620 db

Üdvözlettel,

Horvátország Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Horvátország Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2849 fő
  • Képek - 2550 db
  • Videók - 750 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 620 db

Üdvözlettel,

Horvátország Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Horvátország Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2849 fő
  • Képek - 2550 db
  • Videók - 750 db
  • Blogbejegyzések - 238 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 620 db

Üdvözlettel,

Horvátország Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

[szerkesztés] Fekvése, határai

Horvátország Közép-, Dél- és Kelet-Európa találkozásánál fekszik. Elnyújtott hosszúkás alakja van. Öt országgal határos: Szlovénia (670 km), Magyarország (329 km), Szerbia (252 km), Bosznia-Hercegovina (932 km) és Montenegró (14 km) a szomszédai. Ha csak a szárazföldi részt tekintjük a szigetek nélkül, az ország akkor is két részből áll, Bosznia-Hercegovina 4 km hosszú partszakasszal rendelkezik Neum közelében. Az ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km2.

 

[szerkesztés] Domborzat

A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó három tájegysége:

Szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk (408 km2), Cres (400 km2), Brač (396 km2), Hvar (289 km2), Pag (187 km2), Dugi Otok (117 km2) és Rab (86 km2). Lakott szigeteinek száma: 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarneri-öböl, és a Šibeniki–öböl.

A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztria, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget.

Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja.

Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően négy nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner, Dalmácia és Mosor - Biokovo vidékeire.

 

[szerkesztés] Vízrajz

Tavai: Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km2) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km2). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb.30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

 

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 C, augusztusban 13-26 C körül alakul.

 

[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Paklenica Nemzeti Park
Paklenica Nemzeti Park
Kornati Nemzeti Park
Kornati Nemzeti Park
Krka Nemzeti Park
Krka Nemzeti Park
Plitvicei Nemzeti Park
Plitvicei Nemzeti Park

 

[szerkesztés] Környezetvédelem

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

 

[szerkesztés] Nemzeti parkjai
  • Brioni Nemzeti Park / Brioni-szigetek: Területe 36 km², tenger veszi körül. Pulától nem messze fekvő, 2 nagyobb és 12 kisebb szigetből álló szigetcsoport. Ritka növény- és állatfajokban gazdag. A parkban van egy állatkert is, ahol más égövből származó állatok élnek. Értékes ókori, római-kori és bizánci műemlékek találhatók itt. A két világháború között az előkelők nyaralóhelye volt, ma is a világ államférfiainak kedvenc nyaralóhelye. Rendkívüli szépsége miatt jövőjét is az idegenforgalomra alapozzák.
  • Kornati Nemzeti Park: A Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportja. Területe kb. 220 négyzetkilométer, és 89 szigetet foglal magába. 100 m magasságot is elérő sziklacsúcsok, tagolt part, habarcs nélküli kőfalak, gazdag élővilág jellemzi. A vitorlázást kedvelőknek 2 kikötőt építettek (Žut és Piskera.)
  • Krka Nemzeti Park / Krka: Területe 111 km². Az ország legszebb karsztvidéki folyója. Hosszának kétharmad részében kanyonon keresztül folyik, majd a tenger felé érve vízesések és zuhatagok sokasága alkotja. A legszebbek egyikén, a Roski slap és a Skradinski buk között, a Visovac szigeten található egy ferences rendi kolostor, igen értékes könyvtárral. A park területén van a festői szépségű, antik városka, Skradin.
  • Mljet-sziget: Dubrovniktól délnyugatra fekvő kis sziget. Területe: 31 km². A nyugati részét a part különleges tagoltsága miatt nyilvánították nemzeti parkká. A szigeten lévő Kis- és Nagy-tavat egymással és a tengerrel is alig észrevehető szoros köti össze. Buja növényzet, erdők, gazdag állatvilág található a szigeten. Értékes kulturális öröksége egy XII. századi bencés kolostor a sziget Veliko Jezero nevű tavának kis szigetén (szállodává alakították).
  • Paklenica Nemzeti Park: A legnagyobb horvát hegység a Velebit tenger felé eső, déli lankáinak része. Területe: 36 km². A 400 m-t is elérő szorosok a hihetetlenül erős eróziók eredményeként keletkeztek. Csak itt található meg a fekete fenyő. Sűrű erdők, ritka növényfajták, csak itt előforduló rovarok, hüllők, nagyszámú madárfaj (saskeselyű) él a park területén. Az Anicka kuk, a szoros 400 m magas sziklája a horvátországi hegymászók legkedveltebb úticélja.

 

[szerkesztés] Természeti parkjai
  • Biokovo: impozáns sziklás hegység a Makarskai Riviéra felett, gyönyörű kilátással és változatos növény – illetve állatvilággal.
  • Kopácsi rét (Kopački rit): nagy kiterjedésű mocsaras terület a Dráva dunai torkolatánál.
  • Lonjsko polje: Európa egyik legnagyobb mocsaras területe a Száva folyó mellett, Sisaktól északra, hatalmas tölgyekkel és gazdag madárvilággal.
  • Medvednica: hegység Zágráb felett védett bükkerdőkkel, fenyőerdőkkel, barlangokkal
  • Telašćica: hosszú, keskeny öböl Dugi otok szigetén, a Kornati Nemzeti Parkban.
  • Velebit: a legnagyobb horvát hegyvonulat, egyedülálló növény- és állatvilággal. Szerepel a a Világrezervátum listáján. Magába foglalja a Paklenica Nemzeti Parkot és az Észak-Velebitet is.
  • Žumberak–Samobori hegyvidék: Zágrábtól nyugati irányban helyezkedik el. Végtelen mezők, festői falvak, változatos völgyek világa.
  • Papuk: Szlavónia legnagyobb hegysége, jelentősek erdőségei és vulkanikus tájai.
  • Učka: hegyvonulat az Isztria keleti részén, a Kvarner - öböl felett. Érdekes a táj, lenyűgöző a panoráma.
  • Vranai-tó (Vransko jezero): Zára közelében fekszik, Horvátország legnagyobb tava. A tenger közelsége miatt édesvizi és tengeri halak lakhelye. Gazdag madárvilága is ismert.
  • Lastovo szigetcsoport: összterülete 195 km2, 44 kisebb-nagyobb szigete van, ezek legnagyobbika Lastovo, a legtávolabbi Sušac szigete. Mind szárazföldi mind tengeri részén gazdag a növény-és állatvilág. Kulturális-történelmi értékei a népi építészet alkotásai illetve a szárazföldön és a tengerben fellelhető régészeti lelőhelyek.

 

[szerkesztés] Történelem

Lásd még: Horvát bánok listája

 

[szerkesztés] Államalapítás

A nagy népvándorlások korát megelőzően a horvátok a Kárpát-hegység Észak-keleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még Fehér-Horvátország néven említik (a mai Lengyelország Dél-keleti része, Krakkó környéke). A horvátok a 7. század végén telepednek le a Balkán-félsziget nyugati részén.

Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek, és a 7. század-tól kezdve fejedelemségekbe tömörültek. A kereszténység felvétele a 9. századra fejeződik be. 879-ben VIII. János pápa Dux Croatorum néven említi Branimir fejedelmet. Horvátország 925-ben lett királyság, első uralkodója Tomiszláv volt.

Mielőtt Tomiszláv fejedelem egységesítette volna Horvátországot, két horvát állam is létezett a Nyugat-Balkánon.

  • A déli horvát állam Tengermelléki-Horvátország (vagy dalmát Horvátország) néven volt ismert, amelynek lakói főleg a latin nyelvű tengermelléki városok (Dalmácia) és Velence kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.
  • Az északi horvát államot Pannón-Horvátország néven (Pannonia egykori római tartományról), vagy kontinentális Horvátországként is említik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.

A két vidéket, Horvátország tengermelléki és az ország kontinentális részét, a mai napig meglehetősen eltérő kulturális és gazdasági sajátosságok jellemzik.

 

[szerkesztés] Középkor

A középkori horvát királyság fénykorát IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el.

Horvátország történetének első századaiban még nem volt egészen egyértelmű, hogy a horvátok Bizánc befolyása alatt maradnak-e, vagy pedig körükben is a nyugati kereszténység szilárdul meg. Horvátország nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végülis a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság befolyása, és nem utolső sorban a nyolcszáz éves perszonálunió Magyarországgal volt döntő hatással.

1102-től, a horvát uralkodóház kihalása után, a horvát királyi jogok és címek a magyar királyt illették meg. Trónutódlási harc kezdődött meg: a horvát nép és nemesség egy része Árpád-házi királyt akart, másik része pedig a megmaradt horvát nemességből akart királyt választani. A tárgyalásokat a horvát nemességgel Könyves Kálmán magyar király vezette, akit végül Tengerfehérváron (Biograd na moru) horvát királlyá koronáztak. A Könyves Kálmán és a 12 horvát törzsfő közti megegyezés neve Pacta conventa. Ettől kezdve egészen a első világháború befejezéséig, Horvátország és Magyarország perszonálunióban állt egymással, azaz a két országnak egy uralkodója volt.

Az 1400-as évek közepére, a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében és a mai Bosznia-Hercegovina területét, amelynek nyugati és déli végei Horvátországnak számítottak, a törökök elfoglalták. Ezzel egyidőben Horvátország tengermelléki részén, Dalmáciában, a velenceiek érvényesítették befolyásukat.

Az eredetileg görög, majd római, később bizánci befolyás alatt álló Dubrovnik (latinul, olaszul és magyarul a 20. századig rendszerint Raguza néven említik) a magyar hatalom gyengülésével először a Velencei Köztársaság egyik legfontosabb Dél-adriai kikötőjévé vált, majd pedig független városállam lett. Függetlenségéért sokszor nagy árat kellett fizetnie a környező politikai hatalmaknak.

 

[szerkesztés] Mohács után

Az 1526. évi mohácsi csata után, Magyarország nyugati feléhez hasonlóan, amelyet a törökök nem tudtak elfoglalni, Horvátország is a Habsburg-házi I. Ferdinánd uralma alá került. Mivel a Habsburgok Magyarország törvényes királyainak is számítottak, a magyar-horvát perszonálunió következtében Horvátország is a Habsburg uralkodóház területeit gyarapította Magyarország keretében. A horvát államiság szempontjából azonban jelentős visszalépést jelentett a Habsburgok uralma. Ausztria uralkodói ugyanis nem koronáztatták meg magukat külön Horvátország királyává is, mint ahogyan azt a magyar uralkodók tették a Könyves Kálmán által köttetett perszonálunió előírásainak megfelelően. A horvát parlament elődjét, a Sabort sem hívták össze (mint ahogyan a pozsonyi országgyűlés tevékenysége is jobbára szünetelt egészen a magyar reformkorig). Amikor Horvátország Habsburg vezénylettel végül is felszabadult a török uralom alól, a területe nagyjából a mai Horvátországnak felelt meg, a továbbra is török befolyás alatt maradt egykori Horvátország részei pedig azóta Bosznia és Hercegovina területének számítanak.

A 18. századra Isztria, Dalmácia és Dubrovnik is a Habsburg Monarchiához tartozott, de a horvátlakta vidékek nem alkottak egységes országot a hatalmas Habsburg Birodalmon belül, hanem több politikai egységre osztották őket. Horvát-Szlavónországon kívül Dalmácia és az Osztrák-Tengermellék tartományhoz tartozó Isztria is külön közigazgatási területnek számított, sőt a részben a mai Horvátország északkeleti részén elterülő úgynevezett Katonai Határőrvidék (az egykori Magyarország déli-délkeleti területe) is gyakorlatilag önálló közigazgatási egységet képezett.

A Katonai Határőrvidékre a Habsburgok előszeretettel hívtak szerb és részben vlach fegyvereseket a még török uralom allatt álló Balkánról a Habsburg Birodalom védelmére. A Katonai Határőrvidéken élő szerbeket a katonai szolgálataikért cserébe a Habsburg uralkodóház a többi népcsoporthoz képest jelentős kiváltságjogokkal ruházta fel. Az áttelepülés a török kézen lévő Balkánról a Habsburg Monarchia területére így nyilvánvalóan csábító volt, olyannyira, hogy az egykori Katonai Határőrvidék területén a szerbek gyakorlatilag többségbe kerültek a horvátokkal, illetve a magyarokkal szemben.

A kiegyezés értelmében (1867) Horvát-Szlavónország és a volt Katonai-Határőrvidék politikailag újra egységes terület lett a magyar korona részeként, Isztria, Dalmácia, és Dubrovnik pedig továbbra is a Monarchia osztrák részéhez tartozott. A 19. században ébredő nacionalista mozgalmak egyik legfontosabb célkitűzése Horvátország egységesítése volt.

 

[szerkesztés] 20. század

Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert.

A második világháború idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre. A horvát történelemnek erre az időszakára azonban Mussolini fasizmusa és Hitler náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az Ante Pavelić Poglavnik által vezetett Független Horvát Állam a tengelyhatalmak oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a szerbek és zsidók tömegeinek kiirtásában.

A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito, részben horvát származású volt.

 

[szerkesztés] Legújabb fejlemények

Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban majdnem öt évig tartó véres háború követett. Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a Habsburg Birodalom idején Katonai Határőrvidék létezett, az egykori osztrák telepítési politika következtében, a szerbek többséget képeztek a horvátokkal szemben, és ezeken a vidékeken nem voltak hajlandóak elismerni Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot hoztak létre, az un. Szerb Krajinát, amelyet azonban rajtuk kívül senki sem ismert el valódi államnak. Az 1995. évi horvát hadműveletek (Villám és Vihar) következményeként a háború befejeződött, Krajina területe pedig újra Horvátországhoz tartozik. Ám a Vihar hadművelet alatt a horvát katonák többezer szerb civilt lemészároltak és elűzték a szerb lakosság jelentős részét (ENSZ felmérések szerint a horvát seregek 2.000 civilt öltek meg, 150.000 pedig elűztek). 1992 és 1995 között a horvát katonai erők Bosznia-Hercegovinában is harcoltak. Az 1995-ben fel nem szabadított területeket (Kelet-Szlavónia egyes részei és a Horvátországhoz tartozó Dél-Baranya) az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve Horvátország teljes területe fölött szuverenitást gyakorol.

2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezde csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval.

 

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

 

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van. A Magyar Szent Korona társországának tekinthető mivel ezen címét nem vonták meg soha.

 

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.

A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.

A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.

Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.

 

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Fő szócikk: Horvátország megyéi

 

[szerkesztés] Politikai pártok

 

[szerkesztés] Védelmi rendszer
  • Horvát Köztársaság Honvédelmi Minisztérium (Ministarstvo obrane Republike Hrvatske – MORH)
  • Horvát Hadsereg (Hrvatska Vojska – HV)
    • Horvát Légierő (Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo – HRZ)
    • Horvát Haditengerészet (Hrvatska Ratna Mornarica – HRM)
    • Horvát Szárazföldi Hadsereg (Hrvatska Kopnena Vojska – HKoV)

 

[szerkesztés] Népesség
Split látképe
Split látképe

 

[szerkesztés] Általános adatok
  • Lakosság: 4,49 millió fő (2006). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999).
  • Népsűrűség: 80 fő / km2 (2006). Legsűrűbben lakott területei: az Adria partja és a Pannon-régió.
  • Népességnövekedés: -0,03%/év (2006).
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).

 

[szerkesztés] Legnépesebb települések

 

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
vörös (horvát), kék (szerb), narancs (cseh), rózsaszín (magyar), fekete (egyéb)
vörös (horvát), kék (szerb), narancs (cseh), rózsaszín (magyar), fekete (egyéb)

Etnikai csoportok: horvátok 89%, szerbek 4,5%. További népcsoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001 évi népszámlálás során 16595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok, szintik és romák.

Vallások: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3% egyéb 7,5%. A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox vallás követői. Ezen kívül a protestánsok élnek még az országban.

 

 

[szerkesztés] Gazdaság

Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a innen származott.

1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése.

Az államadósság 3 662 millió USD volt 1995 – ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5% – ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.

 

[szerkesztés] Általános adatok
  • A (GDP) bruttó hazai termék (2004) 34 311 millió USD, ebből: szolgáltatás 61,6%, ipar 30,1%, mezőgazdaság 8,2%; GDP/fő: 7 720 USD (2004) – 4,49% növekedést mutatottb(2000–2004).
  • A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 17% mezőgazdaság, 30% ipar, 53% szolgáltatás.

 

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

 

[szerkesztés] Mezőgazdaság
  • A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva- köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék.
  • Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak.
  • Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

 

[szerkesztés] Ipar
  • Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a , így grafitot és gipszet is előállítanak.
  • Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Rijeka (Fiume) egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is.
  • Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei.
  • A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

 

[szerkesztés] Kereskedelem
Dubrovnik látképe
Dubrovnik látképe
  • Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés.

Idegenforgalom

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.

Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner – öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és Baranya.

Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.

Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékü az idegenforgalom.

Külkereskedelem

  • Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, jelenleg már éves szinten már több mint 5 milliárd USD. Ennek 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki. Vezető külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország és Szlovénia.

 

[szerkesztés] Közlekedés
  • Rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. Rijeka (Fiume) kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastruktúrális beruházások kezdődte

Címkék: horvátország

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

R Roland írta 1 hete a(z) Horvátországban élő magyarok fórumtémában:

Sziasztok! Láttam előttem is sokan írtátok, hogy szeretnétek...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu