Holdfényragyogás:Szabó Kila Margit, saját v.

Az alkonyóra messzeségbe ömlik,

A tündöklő csillagok fénye édesedik.

Alkony után a hűvös Hold feltűnik.

Minden álom tudója most pompázik.

Messze, távolba keresek egy hangot.

A képzeletem, a lobogó érzés, hajtott.

Napsugaras éj a Holdfényragyogás,

Megbűvöl e béke, a csend, csillogás.

A sárga Hold tükrén a szív táncot jár,

Bársonyos éj simogat az éjszakán.

A káprázat ezer színével csillog.

A Holdfényragyogása varázslatos.

Szabó Kila Margi:Saját v.

Boldog újévet!

Boldog, reményt adó

szép, újesztendőt kívánok.

Oszoljanak el a bajok,

borút ne lássatok!

Lelketekben költözzön

a szeretet, a béke.

Derűs napokat áldás,

és szerencse kísérje.

O esztendő után egy

újabb napra ébredünk.

Gondokat elkergetjük,

rossz emléket feledjük.

Új remények, sikerek

ölelik az újévet,

Jósággal, örömmel legyen

tele a szívetek.

Ébredjetek friss elmével,

gyönyörű percekkel,

Virradjon Rátok a

boldogság is özönével.

Szabó Kila Margit:Saját vers

Karácsonyi gondolat

Ezüstsugarú zúzmara hullik.

Gyöngyszemű, csillogó hó fehérlik.

Vastag hótakaró befedi a tájat,

A gyermeknevetés, a kacaj, varázslat.

Csilingel a csengő, messze hangzik.

A szívekbe béke, szeretet költözik.

Fényes csillag tündököl az égen,

Fényözönben úszik a fenyőfa éppen.

Karácsony táján a türelem, tobzódik.

Minden ember, szeretetre vágyik

Ne legyen soha szenvedés, és éhezés,

Legyen életünk szeretetteljes, békés.

Szabó Kila Margit, Saját vers

Pusztító vörös szennyáradat

Vadul dühöngő bosszús örvény,
morajló vörös szennyáradat
dühe mindent magával ragad.
Sodor mindent, állatot, házakat,
vagy ami csak útjába akad.

Madarat, követ, füvet, fákat,
ártatlan gyermeket, aggokat.
Ilyent nem látott soha senki,
földi tragédiánk egyedi.

Ijesztő, fájdalmas történet,
pusztító vörös tömeg mérgez.
Betakar utakat, földeket.
Balsors sújtja a nemzetünket.

Istenem! Miért is lett így ez?

Szabó Kila Margit: Saját v.

Karácsony

Fényesen ragyog a csillag az égen.

Szentkarácsony este ragyog legszebben.

Eljött a karácsony, várva- vártuk már.

Csengő csendül, csilingel a fenyőfán.

„Dicsőség menyben az Istennek!”

Messiása született Betlehemnek.

Beteljesült a proféták jóslata.

Megszületett az Üdvözítőnk Isten Fia

Kis Jézuska, jászolyba, rongyos istállóba.

A pásztorok, királyok útra keltek.

„Imádságot, köszöntést mondtak a Kisdednek,

ki váltságot hozott az embernek.”

Eljött a karácsonyeste, vártuk már,

csengő csendül, csilingel a fenyőfán.

Szabó Kila Margit:Saját vers

Csodálatos Horvátország!

Horvátországban,

a szomszédban

én sohasem jártam,

de interneten, képeken,

szépségét megcsodáltam.

Bevallom hát

idős fejjel,

égő vágyat érzek,

hogy közelről megtekintsem.

A tengert megérintsem.

Olyan gyönyörű

a tenger és

csodás annak környéke!

Fürödni vágyik az ember

a szép képeket nézve.

Igazi szépség!

Paradicsom!

Gyönyörű ország!

Büszke vagyok, hogy szomszédom

vagy,csodás Horvátország!

Szabó Kila Margit:Saját vers

Haldokló Föld sóhaja

Az öreg, ragyogó fényű tűzgömb

meteor bolygó uszálya szárnyal

a Nap és Hold közelében óriás

tömegű, füstölgő csóvákkal.

Vérszínű Nap ragyogó csillagokkal,

sárga Holddal öleli bolygólyát,

élőlényekkel, fákkal tarkított földjét.

Halandók szeretik, s csodálják.

Emberek! Mentsük meg a

beteg, szennyes,haldokló Földet!

Korom, hamu, száll felettünk.

Levegőt, és életet vesztünk.

Szabó Kila Margit,Saját v.

Szeretet lángja

Áraszd el fáradt szívemet

boldog perceimnek

csodaszép sugara,

szeretetnek lángja.

Ragyogó napfényben

gyúljon meg fényed, mint

gyufaszál. Öleljen

át kék felhővel a

gyönyörű boldogság.

Éjszakában, holdas éjen

hárfádról hallom a

távoli dallamot.

Kérdőjel az, hogy Te

kinek is játszhatod?

Az éj tükrében emléket

mos a Sors, lelkemben

nyugalmat, békét hoz.

2010.12.14.

Szabó Kila Margit, Saját v.

Isten országa

Van egy csodálatos, gyönyörű ország,

Ember fia ide belépni nem tud, nem lát.

Ide nem érkezik busz, repülő és hintó.

Itt nincs földrengés, árvíz, örvény, itt nincs ajtó.

Itt nincs bánat, elmúlás csak öröm, s kacagás.

A lélek itt boldog, dicső ragyogás.

Isten országa az ékes, szép hajlék.

Ilyen ragyogó helyre senki nem jutott még.

Göröngyös életutunk, egyszer véget ér.

Lelkünk ide száll Istenhez lelki békéért.

Szabó Kila Margit.Saját v.

Hó szoknyáját

Hó szoknyáját a deres köd lengeti,

hópehely száll, ragyogását festi.

Süvölt a szél, jégszikra az ágon,

őszkaput zár jéglakat a fákon.

Fehér hópihe hull a ködös tájra,

a hideg Hold a dér táncát járja.

Tapadó jégpáncél ül az ágra,

S virágja, az ébredő tavaszt várja.

Ködfátyolos éjben hópelyhek szállnak,

a tél havát szertehordja a szél.

Dermesztő a jég madárnak fának,

de ha kikelet oson, elfut a tél.

Szabó Kila Margit,Saját vers

Karácsonyi csillag

Karácsonyi csillag

ragyog az égen.

Fenyőág csillog,

a gyertya fényében.

Itt van, eljött a szép

karácsony este.

Jézuska született

Betlehemben.

Cseng- bong

a harang szava,

imádság száll.

Lelkünk szikrája

az öröm fénysugár.

Karácsony a

Szeretet, békesség,

megbocsátás ünnepe.

Áhítat, boldogság

van a szívekbe.

Csillog-villog

a díszes karácsonyfa.

Alatta a gyermekek

ajándéka.

Hideg éjszakán

hópehely szálldos.

Advent:Szabó Kila Margit:Saját vers,

Hó,zúzmara hull, ezüstös a mező.

Advent után karácsony ünnepe jő.

Mennyből a földre leszállott az Úr Angyala,

S megfogantatott Istennek Szent Fia.

A szeretet csillaga fényesen szikrázik.

Kis Jézuska jászolya már világít.

Fényesen tündöklik Názáretnek hajnala,

Ragyog felettünk hitünk diadala.

Az Úr Jézusnak eljövetelét várjuk.

Tiszta szívvel, szeretettel fogadjuk.

Szabó Kila Margit:Saját v.

Karácsony este

Fehér lepel hópihe hull a tájra..

Egy káprázatos csoda történt máma.

Didergő bokron

süvít, tombol a szél.

Sejtelmes dala egy kisdedről zenél.

Ünnepi köntösbe öltözött az erdő.

A zöld ruhás, a

büszke sudár fenyő.

Örvendezzünk ma, szentkarácsony este!

Isten Fia született Betlehemben!

Jászolyba fekszik,

rongyos istállóba,

Imádott Üdvözítőnk, kis Jézuska!

Csillog-villog a zöld fenyőfa ága.

Feldíszítették,

csillogó ruhába.